Essence032 blogján találtam egy ilyen aranyos feng-shui izébigyót, amit jobb ötlet híján én is megcsináltam. Meglepő, mennyire telitalálat:) Azért jó tudni, hogy mégis csak nagy Kan vagyok:P Még ha nem is úgy...:)

Kan

A végtelen, a mélységes

Jele: Víz
Eleme: Víz
Polaritása: yin
Égtáj: Észak
Száma: 1
Évszak: Tél
Színei: fehér, színtelen, zöldes-kék
Ékkő: zafír, turmalin
Alak: szabálytalan, kerekített
Illat: citromfű, bodza
A víz természet állandóan kíváncsi, mindig felfedezni vágyik. Szabad, szárnyaló természete könnyen eredményezhet zűrzavart és fegyelmezetlenséget, de néha túlzottan fegyelmezettnek és merevnek tűnhet. Jellemzője lehet a diplomatikusság, jó bíró, ügyvéd vagy diplomata lehet, de nagy gondolkodók is kerülnek ki e jegy szülöttei közül. Nagy függetlenségszeretet jellemzi. Szerencse az ösztönös cselekvésben. Meg kell küzdenie minden eredményért, de gyakoriak a váratlan, szerencsés megoldások. A szerencse csak munka mellett segíti.

Karakterszám: 9

Élénk, eleven, pezsdítő. Szívélyes és kedélyes, ötletgazdag. Nem fél a kihívásoktól és a problémáktól. Nem alkalmas a végrehajtásra. Jó szóval, szeretettel irányítható. Szüksége van korlátokra, rendre.

Energetikai szám: 6

Pozitív oldala: Lassú, megfontolt, egyenes, őszinte, nagyon tisztességes, cselekedetei nyíltak, kiszámíthatóak.

Negatív oldala: Unalmas, lusta, egyenes, mert még a becsapáshoz is lusta.

Összegzés: 1.9.6

Képletének kombinációja vezetői képességgel ruházza fel. Őszinte és átgondolt, emelt fővel jár a világban. A víz meghatározó ereje képletében kalandvágyat vagy mély gondolatiságot hozhat felszínre, amelyek titkos erőként rejteznek Önben. Környezete ösztönzőnek, gyengédnek, lobbanékonynak és ösztönösnek látja. Néha én-központú és hiú is tud lenni.

Azért az szomorú, hogy unalmas vagyok, szipp szipp...:( Biztos ezért nem is olvasnak olyan sokan, mert mindig ugyanarról van szó. Kriszti, exek, szerelem, nemértemavilágot, meló, ésatubbi. Pedig sok minden van, amiről írnék, bezony! Csak sosem jutok el addig. Valami vagy valaki mindig közbejön, aztán meg valahogy nincs úgy hangulat már az eredeti beíráshoz. Kezdetnek pl itt van a melós témakör. Erősen viharosan tudnám csak jellemezni ugyanis a munkahelyhez való viszonyulásomat, főleg a személyek miatt. Egy-egy nap arról lenne jó írni, hogy milyen kedves, rendes jó fej, aranyos, tündéri, figyelmes munkatársaim vannak, akik felköszöntenek névnapomra (bár ha az ÉN névnapom, miért Joseph kapott ajádékot? [Lábjegyzet1: idő közben kiderül, hogy Joseph lányka, de a név attól még marad...de azért mégis csak kellemesebb egy nővel együttélni, nem?:) Lábjegyzet2: Időközben valamikor ráadásul még szülinapja is volt, úgyhogy happi bordély Josie^^) aztán eltelik egy óra, egy nap, egy fél nap, amikor kattan egyet a dili, és onnantól áll a bál, megy a csesztetés, beszólogatás, leszólás, lecseszés, csicskáztatás, és olyankor legszívesebben leírnám, hogy elegem van, ezt nem lehet ép ésszel kibírni, hogy ezt nem fizetik meg, és különben is...De most akkor mégis mit írjak le, hogy jó, vagy hogy ultraszar? Mire megfogalmazom, már meg is változott a dolog, ech...

Aztán ott van Kriszti is...ugye. Róla, vagy épp Neki sokmindent írnék, de annyira semmi értelme a dolgoknak...Pár napja pl megint meglátogatott 5 percre a melóban. Happy day, tökjó, virágszirmok és tavaszillat, aztán vissza a melóba, és a szürke hétköznapokba. Csak tudnám, mi a fenét várok, vagy mi a fenében reménykedek? Kezdem elhinni, hogy másoknak van igauk, és nekem egyszerűen MUSZÁJ egy elérhetetlen álmot kergetni...Ismét csak ech...:/

Jeti meg a Jetiné...öhm...Ech....:P Tovább?

W nem járult hozzá, hogy róla írjak, szal róla meg akkor nem lehet...

Esetleg leírhatom, hogy szar a cipőm, amiben vagyok napi 11-12 órát, úgyhogy ma is ripityára törte a lábamat, szal most borogatok (magamba némi szeszt) és reménykedem, hogy a ma beruházott újabb lábbeli egy pirinyóval kényelmesebb legyen. Legalább annyival, hogy ne akarjam minden este térdből csonkolni a végtagjaimat...

VISZONT anyámtól kapok egy új szekrényt, yeah^^ Kurrrrvadrága lesz, de jól fog kinézni, úgyhogy akkoris megéri, ha az egész szobát le kell bontani érte:P Attól mondjuk tartok, hogy mi fog várni amikor az egész falat beterítő szekrénytől megválok, és szembesülök azzal, hogy azt a részt bezony nem festették le...Apám meg kint van Japánban, hogy a fene a mázlistáját, neki valahogy ez jutott idénre. Azért remélem, valami csecse kis katanát, vagy egy Zero vadászt hoz nekem haza csak úgy a hatás kedvéért, mert sem a sakét nem csípem, se a rákos-tormás-algás-halas tápegységeket...

Apropó, REKLÁM!!!! Az ÚJ Coca-Cola Zero!

Valahogy így ért véget a háború, ha nagyon cinikusak akarunk lenni.:P

Aztán itt a nagy szerkesztgetésben elfelejtettem, miről akartam még írni, úgyhogy már csak egy kis zene van hátra. Ezt az egyik általam olvasgatott blogban találtam,de lövésem sincs már, hogy kinél^^ A videót kéretik ignorálni, attól én is hasmenést kapok, de a zongoraszó....huuuuuuuuuuuuuuuuuuu8(

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.