Megint itt, több, mint egy hét kihagyás után. A hét nagyrészt munkakereséssel és rámolással telt, a végeredmény pedig nem valami bíztató. Egy hét elment, és pontosan egy héttel vagyok csak tovább, mint eddig. Csibike és Zazu kérésére a betűméret feldobva egy kicsit, remélem, már olvasható:P Az elmúlt időszak pozitív változása, hogy Teveclubon megismerkedtem valakivel,akivel ha mást nem is, de esténként némi beszélgetést és levelezgetést össze tudunk hozni, úgyhogy a magány szélsőséges hetei legalább átmenetileg csökkentek. Bár...jellemző, hogy az elcseszettek között találok társaságokat, olyan meséket mondott eddig is, amiktől még nekem is égnek állt a hajam, pedig én azért már tenyereltem bele jó pár szarságba eddig...Amúgy 19, és érettségire készül, laza 180 kilóméterre innen, úgyhogy legalább a szerelmi jellegű összefonódások és társai ki vannak lőve, nem is nagyon lenne mostanság sok kedvem effélékhez...Ami még ezen kívül friss élmény, hogy az elmúlt két napban fűrészeltem.Vagyis megnézem a Fűrész teljes négy részét. Az eleje jobb volt sztem, mint a vége, ott már kicsit túlbonyolították a dolgokat, a minenki azon dolgozik, és mindenki meghal, csak azért, mert. Ettől függetlenül érdekes agyalásra késztet, ahogy minden más is, ami kicsit több értelmet tartalmaz, mint a Spongyabob... Egyrészt, hogy ha engem is elkapna egy ilyen elmebeteg, mit kellene "tanulnom" belőle. Bár...asszem erre tudom a választ. Egymagam megcsinálnám az összes hülye feladatot, aztán hagynám, hogy tarkón lőjön a dögösbögyös főgonosz, akit baromarccal engedtem a hátam mögé, mert egy szép nő csak nem lehet a gyilkos...A film többi része valahogy szürreális volt. Ha tudom, hogy az életem azon múlik, hogy belenyúlok-e a savas edénybe, vagy kinyomom-e a szemem, vagy hasonló, akkor vagy túl akarom élni, és akkor töknyóc, mit kell hozzá csinálni, vagy nem akarom túlélni, de akkor mindegy...Bár azért a lábfűrészelés meredek egy dolog...talán a legmeredekebb az ottaniak közül. Elvégre egy bakiba belehalni még mindig jobb, mint a saját hülyeségembe, vagy töketlenségembe, nem? Az megint egy más kérdés, hogy hány embert trancsíroznék fel a magam életéért. Meg hogy van-e olyan, akinek végignézném-e a kínhalálát, csak azért, mert megtehetem...TALÁN van egy, de túl széplélek vagyok ahhoz, hogy egy akármilyen balfasz szenvedését lenyeljem ok nélkül...Mondjuk ha ő miatta lennék ott, könnyebb helyzet lenne, de amúgy tényleg bizarr...A harmadik rész fickóját pl egyáltalán nem értettem. Meghalt a fia...sajnálom, belefér, sokakkal történik meg ez...de hagyni megfagyni egy pucér nőt, hagyni feltekerni egy nagydarab fekete fazont egy masinára...nekem nem fér bele. A bosszú jogosít, hogy gyűlöljem, hogy haragudjak rá, hogy ártsak neki...arra nem, hogy megöljem. Még így, átvitten is. Megéri bekapni egy golyót egy olyan emberért, aki ártott neked? Meg. Ettől leszel más, ettől leszel ember. Nem a bűnét ölnéd meg amúgy sem, csak az elkövetőt. Természetesen vannak, akik halált érdemelnek, de kevesen azok, akik kínhalált. Ropp, nyekk, bumm, placcs, aztán vége, a halál természetes dolog, még ha mesterségesen is idézik elő...

A halál témakör eszembe juttatta K2 egyik kérdését. Amikor elpusztult a tengeri malaca. Hogy a malacoknak van-e túlvilág. Azt sem tudjuk, az embernek van-e, de ha csak az okkult tudásomra hagyatkozom, azt mondom, nincs. Az emberekkel ellentétben nem élnek olyan összetett, összeható életet, amit elemezniük, rendezniük kellene. Nincs karma, morális döntés, bűnök és erények. Malac az malac, még neve sem nagyon volt, és szabad mozgástere sem. "Malacka, jó karmát hoztál, mert mindig rendesen ettél és kakáltál!"  Geez...Ugyanakkor a másik részéről is érdekes a dolog. Amit szeretünk, azt túlvilágba reméljük, miközben a saját halálát nem gondolja át. Nem agyal azon, mi lesz a síron túl vele, van-e túlvilág, vagy, hogy a tetteinek van-e később következménye. A pillanatnyi előnyt keresi, álmokat és illúziókat kerget...engem meg hülye kérdésekkel traktál, és felszívódik utána...Én meg robbanthatom fel a fejem, mert megint hiányzik...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.