Hosszú nap volt ez a mai. Dacára annk, hogy azt hittem, ma hazajövök oszt durmolok, Lobiék átjöttek hármasban: Lillith, Lobi és egy Fehér orosz.(1/3 vodka, 1/3 kávé likőr, 1/3 tej v tejszín) A társaságnakl főleg a harmadik fele volt színpatikus, körbe is puszilgattuk, csak aztán eltűnt. C'est la vie! Mindenesetre sikerült ma végre, valahára elintézni az AM könyvemmel kapcsolatos dolgokat, amik tegnapról maradtak mostanra. Mindezt laza 4 és fél óra várakozás árán, úgyhogy szexualizálja meg minden idijjotta bürokrata a micsodáját ott, ahol én sem tudom...Mindezt izzasztó, rottyos 26 fokban, elvégre nehogy szegény hivatalnok pullóvert vegyen, annyira csak nem lehet lényeges az a 600 ember, aki kabátban kényszerül ott szobrozni, lévén fingani nem lehet, annyi hely sincs. Az már csak ajándék, hogy a munkanélküli társadalom tisztátalanabbik (szó szerint értendő) része is eme illusztris társaságban aszalódik, és ereget...Egy jó kis csülkös bableves után még illatosító is lehettem volna, ahhoz képest, ami ott ment...De mikor máskor érintene meg valami furcsán pozitív hangulat, ha nem ekkor? Az egyik egy régi álmom felszárnyallása volt, vagyis kedvet kaptam ahhoz, hogy ugorjak, és szálljak, fel, fel az égbe madárként, itthagyva a nyomasztó, szutyok várost, bele a jellegtelen, szürke felhőzetbe kergetve a láthatatlan felhőket ameddig a szem ellát. Tényleg furcsa volt. Ha nem lennék ilyen csökönyös, szkeptikus alkat, tuti meg is próbáltam volna, valószínűleg egy izmos pofáraesést produkálva, felvidítva a körülöttem állókat, de így csak néztem, mint a nyakgörcsös idióta az égbe, és vártam, mikor lök fel valaki. Talán csak azt hitték, az orrom vérzik, ki tudja...:P A másik dolog a napból ami érdekes volt, mi, illetve ki más lehetett volna, mint egy lány? (jóvan na, pasiból vagyok, még ha nem is látszik néha..) Nos, a lány...Nem mondanám, hogy szép volt. Vállig érő, bogyros haja kissé csapzottra festett bordó-feketében tündökölt, kezében kis nőies műbőr táska, és seggig érő laptoptatyó. Pufis kabát, szintén fekete, kék farmer és fekete, hegyes orrú cipő; kabát alatt világos pulcsival, az alatta rózsaszín póló. A kék szemek érdekesen tágra voltak nyitva, olyan külsőt kölcsönözve neki, mint ha épp egy villanyoszlopot dugott volna valaki a seggébe, de bizarr módon jól állt neki. (Nem a villanyoszlop, a grimasz...te beteg lelkű kurafi...) A szeme viágos volt, és karikás. Telóról hallgatott MP3-at, amikor épp nem beszélt rajta, vagy épp bagózott a vékony, nőies cigarettájával. Csak álltam és bámultam, miközben a maró füstöt a pofámba fújta a szél, és totál elcseszett, "csináljunkmagunkbóltökéletesidiótát" jellegű gondolatokkal kergetőztem. Úgy el akartam volna hívni teázni, vagy csak megszólítani valami baromsággal, hogy " szar az idő, mi?" vagy megkérdezni, hogy elvigyem-e a csikkjét a hamutálig, mert nem szeretem, ha elpöckölik...(derékig csikkben dekkolva kissé átlátszó mese lett volna, 50 bagós közt meg főleg:). Aztán amikor képzeletben eljutottam a következő beszélgetésig, "Szia, hozzám jössz feleségül? *PAFF* -ok, akkor legalább megfognád a cigimet, amíg orrot fújok?" és ezen elkezdtem úgy csöndes magányomban vigyorogni, mint a herélt tök, rájöttem, hogy alapjában elcseszett a habitusom. Valahogy mindenből képes vagyok olyan helyzetet kihozni, ami a lehető legbetegebb, legszarabb humort eredményezze. Illetve csak totálisan röhelyes legyen:) De akkor így utólag is hálás köszönet, kedves ismerős Ismeretlen lány a munkaügyi központ előttről, amiért bearanyoztál 3 órát a 4 órás dekkolásból!:)

Látjátok, mégis csak képes vagyok örülni az ilyen elcseszett, apró butaságokra is, még egy ilyen elcseszett, nyálas, taknyos, szürke napon is!

Ezen kívül gratula a 300. látogatónak, akárki is volt az:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.