Szeretem a seggemet. Egyoldalúan, odaadón, önzetlenül. Pedig eléggé egy segg alak! Szaráson, fingáson és ülésen kívül nem használható semmire, ennek ellenére az én kajámon hízik nagyra, és az én nadrágjaimat hordja... Ragaszkodom hozzá, beleeestem, mint kergemarha a fejőgépbe. Nem lenne jó, ha egy reggel arra ébrednék, nincs többé.

Íme a bizonyíték, hogy szar alakokkal is lehet együtt élni, boldogan, ha ragaszkodunk hozzá, és elfogadjuk a nyűgeit...

PS: Azért büdős az ember lába, mert a seggéből nő ki!

EgySEGGesített különszámunkat olvasták, további kellemes napot...:P

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.