Végek játéka, játék a végekkel
2009.01.12. 00:58
Vicces, ha összeszedem az előző post bekezdéseinek a végső mondatait:) Elég fura dolog jön össze belőle, íme:
"Persze...aligha otthonról jött, ha annyi ideje volt, hogy még a találkozás után máshova menjen várakozni...persze, aligha jelentett ez bármi többet annál, hogy üres idejében azért eszébe jutottam, és beköszönt, hátha. Úgyhogy ilyen reakciók után más élőbeni ismerősömnek nem is említettem a dolgokat, inkább elgondolkoztam azon, mit is keresek én ezen a bolygón:P
Vele valahogy minden annyival szebb. Egyszerűen csak jó vele. Meg aztán...Ő maga az angyal. Az én angyalom...Olyan mélyen, amilyen messze Ő van most tőlem, túl hegyeken, nagyon messze:)"
Játszadozom, jól elvagyok, de inkább aludni térek:)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.