Más szemmel
2008.06.03. 21:32
Ha megint azt írnám, hogy változó korszakomat élek, a legtöbben nyilván arra gondolnának, hogy klimaxolok. Mások arra, hogy na, megint egy újabb, elcsépelt klisé, amivel elindítom az elindíthatatlan bejegyzést. Megint mások arra, hogy Britney Spears megint tuti a mellműtétjén gondolkodik, de azok rohadtul nem figyelnek ide:P Mindenesetre ma szó szerint megváltozott a meglátásom a világ minden dolgábban: közel egy évtized után szemüveget cseréltem! Töktuti, bár mint mindennek, ennek is van egy PÁR aprócska hibája. Előszöris: tegnapra kész kellett volna lennie, de csak ma lett kész. Sebaj, belefér. Aztán elcserélték a rákattintható mágneses napszemcsi részt; de legalább kicserélték. Az viszont aggaszt egy kicsit, hogy a bal szememmel nem látom a monitort:/ Úgyhogy NAGYON remélem, hogy csak bezavarta a megszokott fél dioptria eltérés hiánya, és pár nap alatt beáll, mert ha nem, akkor cumi van. Amúgy kellemes, könnyed 30-as volt, állítólag nem is drága...meg nem is feltűnő, lévén ma alig 2-3 ember konstatálta, hogy néééé, valami megváltozott! (Ahamm, az átlátszó lapos izé egy fekete ovál izé lett....Colombók...)Egyszó mint száz: a keretet lecseréltem feketére. Más a design, más a hangulata. Az én hangulatom is más. Azért, hogy ne csak a szemem álljon máshogy a mai napon, egyéb téren is eljött a változás kora: megvált tőlem sólyomkám...legalábbis erre következtetek abból, hogy a medál megszabadult anyakamból. Talán ideje volt már; közel két esztendeje voltunk együtt, reggel, este vidámságban, szomorúságban. Sajnos el kell fogadni, hogy ez van; ha menni akar, had menjen. Idővel mindenkit el kell engedni; ha fontos, úgyis visszatér. (Még mielőtt valaki elszontyolodna, vagy nem tudná miről van szó: leszakadt a sólyom medálos nyaklánc a nyakamból. Egy ilyen jelkép a számomra azt jelenti, hogy a totemállatom szabadságra ment. Szárnyra kelt, és kipiheni magát; az én szolgálatomban állni még egy hozzá hasonló mítikus jelképnek is kimerítő lehet...)
Azzztán, hogy további végletek is legyenek. Ma eljutottam odáig, hogy megkértem az első embert, lehetőle ezentúl mellőzze a kommentgomb használatát, vagy ha feltétlen írni akar, akkor normális dolgokról, normális módon tegye. ASC hozzászólásaival és kommentárjai nagy részével egyszerűen nem tudtam mit kezdeni, és csak arra volt jó legtöbbször, hogy valamit nagyon elcsesszen. Nem áll szándékomban ítélkezni sem róla, sem a viselt dolgairól, de ha ő szánalmasnak lát bármit is ezen a blogon, hát tegye...csak szépen, csendben, hogy ne taposson bele más lelki világába a hecc kedvéért...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.