Újra itt. Újra depi, újra csalódás és darabok önmagamból a padlón. A lakás esik darabokra: a klotyótartály bekrepált, a gép füstölög, a pénz folyik szanaszét...Mo meg tesz a fejemre nagyívben. Kicsit csalódás látni, hogy miközben "nincs ideje", mennyiszer jár fel iwiwre,és miken van ereje, ideje poénkodni - miközben a normális válasz továbbra is függőben, a blogon továbbra sincs egyetlen komment sem, a hétvégék továbbra is egyedül telnek el...Mondhatnám, hogy újabb csalódás, csak ahhoz hinni kellett volna, reménykednem kellett volna. Csakhogy nem tettem. vártam, figyeltem, elemeztem...a konklúzió pedig az lett, hogy a dolgok nem változnak. Nagy szavak lehetnek, gondolatok lehetnek - az érzelmek, a hazugságok és a titkok nem változnak meg. Az őszinteség még mindig kihaló félben levő dolog...a remény pedig már meghalt...

Csak a vágy örök...

The cake is a lie, the cake is a lie, the cake is a lie, the cake is a lie

Jó lenne szeretni, ölelni, csókolni, védeni, figyelni, érezni, szenvedni...valakivel

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.